Kezdd és zárd a napot nyers étellel!

A modern táplálkozástudomány ajánlja a nyers ételek nagy mennyiségű fogyasztását, viszont ezzel párhuzamosan az egyensúly elvét igyekszik érvényesíteni. Például télen nem célszerű nagyobb arányban nyers koszton élni, mivel a nyers táplálékok zöme hűtő hatást fejt ki a szervezetre. Hidegben fontos a melegítő típusú ételek megfelelő mennyiségben történő fogyasztása, úgy, mint teljes gabonák, esetleg csípősebb, melegítő fűszerek (gyömbér, fahéj, kardamom, fokhagyma, chili például), teák, levesek, kásák. Álláspontunk szerint meleg időben a 60-40%-os, hideg hónapokban 70-30%-os arány a legideálisabb a főtt ételek javára. Legyengült, lábadozásban lévő szervezet, emésztési zavarok, az emésztőszervek gyengesége vagy betegségei (pl. lépgyengeség, gyomorfekély, IBS), de aszténiás alkat (vérszegény, törékeny típus) esetén nem ajánlott zömmel nyers táplálékot fogyasztani. Ha megtanulunk figyelni testünk jelzéseire és megfelelően értelmezni azokat, idővel mi magunk is pontosan el tudjuk dönteni, éppen milyen jellegű táplálékra van pontosan szükségünk.

Miért fontos, hogy a főtt növényi alapú ételek mellett nyers növényi táplálékot is fogyasszunk?

Tápegész – A nyers növényi ételek természetes formájukban fogyaszthatók. Vitaminokban, nyomelemekben, ásványi anyagokban gazdagok. A növények egymást kiegészítő, teljes egységet képviselő tápanyagokat halmoznak fel. Az emésztésükhöz minden anyagot tartalmaznak.

Magas napenergia-tartalom – A növények zöld festékanyaguk (klorofill) segítségével képesek közvetlenül felvenni a Nap energiáját a napfényből. (Éppen ezért „Nap-konzerveknek” is hívják őket.) Ezt jelzi erős ún. „biofoton”-sugárzásuk is. A táplálékok közül a friss, érett, nyers gyümölcsök, dió-és zöldségfélék, bogyók, levelek, szárak, gyökerek és magvak bocsátják ki a legerősebb biofoton-sugárzást. Az eltárolt napenergia leginkább sértetlen, természetes formájukban vehető fel belőlük.

Enzimbőség – Az enzimek jó emésztést és anyagcserét biztosítanak. Lehetővé teszik a tápanyagok (vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, fehérjék, szénhidrátok, zsírok és olajok) szervezetbe kapcsolását. A tudomány mára már sok ezer enzimet azonosított, de vélhetően még több az, amit nem ismerünk. Ezek közül az ún. anyagcsere enzimek működtetik testünket, az emésztőenzimek dolgozzák fel táplálékunkat, s a nyers ételekben található táplálékenzimek azok, melyek segítik / segítenék élelmünk tökéletes megemésztését. Születésünkkor mindannyian egy korlátozott mennyiségű enzim-energiával jövünk világra. Ennek az adagnak ki kell tartania életünk végéig. Minél gyorsabban használjuk el enzim-készletünket, annál rövidebb ideig élünk. Élelmünk megemésztése is kizárólag enzimek révén lehetséges. Noha emésztőszerveink maguk is termelnek belsőleg valamennyi enzimet, a tökéletes emésztéshez, egészségünk megőrzéséhez a táplálékokban rejlő enzimekre is szükségünk van, melyeket az “élő ételekből” – például a friss nyers zöldségekből, gyümölcsökből, csírákból, hőkezelés nélkül készült ételekből nyerünk.

Vitaminbőség – A nyers növényi táplálékok gazdagon tartalmaznak különböző, az emberi szervezet számára fontos vitaminokat. Sok vitamin azonban a hőkezelés, a túlzott hűtés, vagy akár csak a növény felszínének a megsértése hatására tönkremegy. Az állati eredetű táplálékokban pedig eleve jóval kevesebb vitamin található, emellett sok vitamint emészthet fel a természetellenes formában fogyasztott (denaturált) ételek (fehér liszt, kristálycukor), valamint az élvezeti cikkek fogyasztása is.

Organikus sótartalom – A növényi táplálék szerves (organikus) sókat tartalmaz, melyet az emberi szervezet képes feldolgozni és beépíteni. A szervetlen sók (pl. tengeri só) ezzel szemben a szervezetben lerakódnak, és jelentős mennyiségű vizet kötnek meg, melyek számos betegség forrásai. Növényi étrendre térve a szervetlen sók és az általuk megkötött víz kiürül a szervezetből; javul az anyagcsere, normalizálódik a vérnyomás. A szerves sók, melyek utánpótlása a növényi táplálékkal biztosított, az enzimek által a szervezetbe épülve maradnak.

Rostbőség – A nyers növényi ételek gazdagon tartalmaznak rostanyagot, amely serkenti a bélműködést. A beleken gyorsabban áthaladó és onnan könnyebben kiürülő salakanyag kevésbé terheli a szervezetet, valamint a visszaszívódó mérgező anyagok mennyisége is kevesebb ilyen módon. Sokan azonban a fokozott rostbevitel hatására kellemetlen emésztőrendszeri tüneteket tapasztalnak, ezért egyénfüggő, hogy mi a legideálisabb aránya a nyers ételek fogyasztásának.

Optimálisabb fehérjebevitel – Vegyes étrend mellett az optimális fehérjemennyiség többszöröse kerülhet be a szervezetbe. A többletfehérje emésztőrendszerben történő feldolgozása során keletkező méreganyagok a vastagbélből felszívódva elárasztják a szervezetet (önmérgezés). Ez számos betegség okozója. A helyesen összeállított növényi étrend megfelelő mennyiségű fehérjét biztosít a szervezet számára, amely aminosavösszetételét tekintve is optimális – a fehérjeanyagcsere-zavarok tehát kiküszöbölhetők.

Gyulladásgátló hatás – A természetes étrend számos eleme (főként a gyümölcsök, a citrusfélék és a hagyma, az A és C vitamin) gyulladásgátló hatású. A vegyes táplálkozás ezzel ellentétben fokozhatja a gyulladásokat.

Antibiotikus hatás – Minden magasabbrendű növényben (főleg fűszernövényekben és a hagymafélékben) kisebb-nagyobb mennyiségben baktérium- és vírusölő anyagok is találhatók, melyek nyers fogyasztás esetén érvényesülnek. Hatásukra gyorsabbá válik a véralvadás, a hajszálérfalak ellenállása nő, a T-limfociták száma megemelkedik, így fokozódik az immunitás. A vegyes táplálkozás ezt csökkenti.

Megfelelő zsír és koleszterin tartalom – A növényi táplálékban túlnyomórészt telítetlen zsírsavak találhatók, melyek segítik az érvédő koleszterin képződését. Ez kedvező hatású az érrendszerre, szívműködésre és a vérkeringésre; a vérrögképződés (trombózis, embólia) ellen hat, és gátolja az infarktust. Az állati eredetű táplálék ezzel szemben nagy mennyiségben tartalmaz telített zsírsavakat, melyek fogyasztása az érkárosító hatású koleszterin növekedéséhez vezet.

Antikarcinogén hatás – A növényi étrend gátolja a rákos elváltozások kialakulását (főként a szőlő, a citrus- és a hagymafélék). A húsos, vegyes étrend és anyagcseretermékei ezzel szemben fő okozói a rákos betegségeknek.

Lúgosító hatás – A szervezetben végbemenő kémiai folyamatok nagy része lúgos közeget igényel, a lúgos közeg biztosítja az egészséges sejtélet számára kívánatos feltételeket. A növényi étrend lúgosító hatású a szervezetre nézve, míg a vegyes étrend savasító hatással jár. Mivel sok baktérium csak savas közegben képes szaporodni, így a savas közeg melegágya a különböző kórokozók elszaporodásának is.

Nyers ételeink, italaink:

Kolláth-reggeli: gabona, olajos magvak, aszalt gyümölcsök, gyümölcsök

Saláták: Válogass kedvedre! – madársaláta, jégsaláta, rukkola, csírák, sárgarépa és zeller csíkok, póréhagyma, lilahagyma, paradicsom, paprika, gomba, olajbogyó, olajos magvak, párolt fokhagyma

Nyers torták, sütemények: olajos magvak, aszalt gyümölcsök, gyümölcsök

Frissen facsart zöldséglevek, gyümölcslevek, turmixok

Magtejek, magtejföl